máma lumpolni fogok...!

Az történt, hogy a minap vettem két kis porcelán teáscsészét a Villeroy & Boch online shopjából, erre ma érkezett két doboz, a kicsiben volt a két kis csészém, de el sem tudtam képzelni, hogy mi lehet a nagyobbikban, így kibontottam, és négy gyönyörűségesen kecses tejszínkiöntőt találtam benne, már azt hittem valamit nyertem netán, de a dobozban lévő számlából kiderült, hogy a vásárló a londoni Waldorf Hilton Hotel, csak véletlenül az én címemet matricázták a dobozra. Biztos egyszerre csomagolták csészéimmel.

Persze visszaküldöm nekik a csomagot. Holnap. Mert ma pontban 5 órakor megteázom a csészékből, és a tejet az egyik szépséges tejszínkiöntőből csepegtetem majd bele, azután elmosom, azután visszacsomagolom, és csak azután küldöm vissza nekik... Mindenkinek jár egy kis luxus, és én ma a pucczos Waldorf Hilton egyik porcelánjával fogok tejjázni, júúúúj!

(igaz, hogy sem színeiben, sem formájában nem pásszol a csészéimhez,
de ezegyszer szemet hunyok a dolog felett,
mivel ennél közelebb valószínűleg úgysem jutok a Waldorfhoz...)

u.i.: azért lehet hogy egy kicsit összenyálazom majd az egyik tejszínesköcsögöt, hogy ha teljes valómat nem is, de legalább a DNS-emet bejuttassam valahogy a Hiltonba, nyaralni egy kicsit...

u.u.i.: Hm... ettől most kipattant a fejemből egy idea, amit felhasználhatnék egy detektívregényhez...