2007. április 6., péntek

Egy cseresznyepiros dilidolli bejegyzés


Nekem a bretagne-i út óta és egy kósza hidegfrontot követően most esett le igazán, hogy végérvényesen beköszöntött a tavasz. Mindent beborítanak a virágok, kisbárányok, és kiskacsák, és ha már az angers-i várárok is úgy néz ki, meg általában a világ körülöttem, mint a képeken alant, akkor itt az ideje, hogy én is felcicomázzam magam, hogy mindenki vidám legyen és mosolygós ha csak rám néz.

Tegnap elővettem a cseresznyepiros Salamander bőrpapucskámat, ami az egyetlen olyan csinos tavaszi-nyári cipellő, ami nem néz ki nevetségesen a 36-os lábamon (még jó hogy divatba jöttek a balerina topánkák!); aztán kimostam és élére vasaltam a módfelett elegántos világosszürke vászon-nadrágomat, meg az ugyanolyan színű szoknyámat is, ami ugyan még soha nem volt rajtam, viszont fodros, ezért lehet hogy azt választom; elővettem még a piroscsíkos Jackpot pólómat, végül pedig ellenőriztem, hogy a cseresznyepiros körömlakkom nem száradt-e be, és nekiiestem mind a húsz körmömnek. Kendőt is kötnék a hajamba parisien girl módra, de ebben a kérdésben még nem határoztam véglegesen. Ma isi után még keresnem kell a bizsuboltban valami szürkés karperecet meg fülbevalót, meg talán egy kistáskát is, és holnap én leszek a legszebb a könyvvásáron!
.


Nincsenek megjegyzések: