2007. december 3., hétfő

Hát ilyeneket is csak Puskin tud kitalálni!

Olvasom EZT a könyvet. Klaszikus elbeszélések, kisregények.
A Hóvihar címűben a Lány elhatározza Titkos Szerelmével, hogy egy este megszöknek és összeházasodnak a szülői tilalom ellenére. Megszervezik az eseményt, és egy templomban adnak találkát egymásnak. Mindketten útnak is indulnak a megbeszéltek szerint, de a Titkos Szerelmes hóviharba kerül, és egy kissé elkésik. Hát... olyan egy éjszakányit késik. A Lány már nincs ott, ugyanis puszta véletlenségből másvalakihez ment hozzá, csak az baj, hogy nem tudja kihez. Titkos Szerelmest már csak a pap várja a hírrel, miszerint a Lány az elébb férjhez ment, ámbátor az Ifjú Férjet vélhetően a föld nyelte el. Titkos Szerelmes éktelen haragra gerjed, esélyt sem ad a Lányak, hogy kimagyarázkodja magát, inkább beáll katonának, és megöleti magát a háborúban.
A Lány keservesen gyászol évekig, pedig szép és gazdag, az udvarlók hordákban járnak utána, a lába nyomát is csókokkal borítanák. Csupán Egyetlen Férfi kelti fel a Lány érdeklődését, de mindkettőnek titka van, sokáig kerülgetik egymást, mire tiszta vizet öntenének a pohárba. Végül Egyetlen Férfi megtör és könnyes szerelmi vallomás után elárulja, hogy nem veheti feleségül a Lányt, mert egy réges-régi hóviharos éjszakán ő bizony véletlenül Ifjú Férjjé lett, noha nem tudja ki volt az ara, sem azt hogy hol történt a dolog.

"- Istenem, istenem! - mondta Marja Gavrilovna, megragadva kezét. - Hát maga volt az! És nem ismer rám?
Burmin elsápadt... és a lábaihoz borult..."

4 megjegyzés:

Rebelle írta...

Hehe!
Nem nézel elég venezuelai szappanoperát! Ott gyakoriak az ilyen alaptörténetek.568 részben elmesélve!
(Ne is nézz, borzalmasak!)

Azért feltenném a kérdést, h. Ifjú férj mi a fenét keresett anno a templomban, ill. ha eleve is nősülés volt a szándéka, akkor mi van Ifjú ara 1.0-ssal, aki ezek szerint anno szintén lemaradt? :)

R.

Mademoiselle írta...

Olvasd el a sztorit nem hosszú, be van linkelve :-)

De egyébként, ő csak azért ment be, mert hóvihar volt, és csak egy kicsit meg akart pihenni valami fedél alatt. Azért adták őket össze, mert a Lány ott félájultan roskadozott a Titkos Szerelmes késése feletti félelemben, és a pap nem tudta, hogy ki a Titkos Szerelmes, Ifjú Férj meg abban a szent pillanatban jó heccnek tartotta, hogy megházasodjon. Kár hgy az az egyetlen pillanat épp egybeesett a házasság megköttetésével :-) Aztán a következő percben már megrémült attól amit tett, és gyorsan elhúzta a csíkot. Itt tényleg csak pillanatokról volt szó :-)

Olvasd el, érdemes :-)

Névtelen írta...

szia!
szerintem pont azt a vonalat fogtad meg, amit puskin kifiguráz! olvasd el a verset, amiből a kezdő mottó van, illetve anyegin ötödik fejezetét! láthatod erős tematikai hasonlóságok vannak! (mondanom sem kell jóval megelőzi a posztmodern idézettechnikát) ezt a geil romantikát, amit te úgy gondolsz h a mű origója teszi meg az irónia tárgyává (ajánlom az elbeszélő kiszólásait a műben, mely ezt alapjaiban rázza meg). Ne sztory mentén olvass arra ott van a film!
vagy a sorozatok!

próbálj meg kicsit mélyebbre ásni mielőtt kritizálnál....

Mademoiselle írta...

Már bocs, de te meg egy kicsit nézz bele a blogba, mielőtt számonkérsz rajtam valamit.
Kritizálni nem szoktam Puskin-volumenű írókat, kritika írására pedig ott a könyvesblogom. Pontosan tudom hogy Puskin itt ironizál, hidd el, elég jól ismerem a műveit, és szeretem, nem venném a bátorságot, hogy "kritizáljam". Ez nem műelemzés volt, csak olvastam egy jópofa írást, és lecsupaszítva összefoglaltam a történetet. Semmiféle geil romantikát nem képzeltem bele, mert nincs is. Ez a történet egy vicc, és Puskin annak is szánta, és remekbeszabottan adta elő. Vicc az egész poszt, úgyhogy higgadj le, és ha már ilyen hangon szólsz hozzá valamihez, akkor az a minimum, hogy a keresztnevedet megadod, kedves Névtelenke.