2009. február 20., péntek

Ha akarok egy bonsait,

de nekem elég egy olyan low budgetos, és nem akarom a hivatalos versenyszabályok szerint cakkozni az ágacskáit, szóval tudod... csak simán akarok egy olyan picike fát, ha már saját erdőm nem lehet, akkor azzal nagyon megsértem a Nagy Bonsai Istenség Érzékeny Lelkét?
Vagy ez is olyan, mint a díszölebtartás: ha nem csinálod rendesen, akkor inkább bele se kezdj, mert örökre kibogozhatatlanul összekócolódik a haja, ha egy héten kimarad a kutyafodrász?

Ugye nem? Szerintem sem... na jó, akkor holnap veszek egy bonsait. Ha egy kisteknőcöt életben tudok tartani már harmadik hónapja, akkor egy kisfával is menni fog.

Ciprust válasszak? Vagy tűlevelűt? Vagy valami tuti lombosat?

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

Minden körülmények között lombosat válassz.

Mademoiselle írta...

Indoklást kérek!

hedgie írta...

Indokolni én sem tudnék, de lombosat.
Az elsőről nem tudnám minden körülmények között megállapítani, hogy él-e, a második szúr és groteszk, a lombos meg aranyos és el tudom róla képzelni, hogy földi halandó számára is kezelhető.

hedgie írta...

Ja igen, és szakkönyvet mindenképp szerezz be, mert a bonsait az tartja meg picinek, hogy magonc korától spéci nyirbálást kap, tehát az elkerülhetetlen. De nem annyira macera.
(Még sosem csináltam, csak egy unalmas vendégségben egy gyönyörű bonsai albummal foglaltam el magam.)

Névtelen írta...

Egy tűlevélnél nem okoz katarzist, hogy kisebb a megszokottnál. De egy lombos fa méretarányos kis levelét el lehet hinni. Egy ilyen kis fa jó eséllyel meglódítja a fantáziát, és ihletet ad.