Bejegyzések
ja egyébként meg ez: Index: Csak minden ötödik ember nem gyilkolna - 20 perc múlva kezdődik a kettesen, nagyon kíváncsi leszek...
UPDATE:
hu, nagyon megrázó volt ez a film, nem is tudok hirtelen beszélni róla. Reszket minden tagom.
Ez nem egy játék, hanem egy dokumemtumfilm egy játéknak álvázott pszichológiai kísérletről. Döbbenetes. Döbbenetes, hogy mik mennek már a tévében. Japánban vannak olyan műsorok - mutattak belőlük részleteket - ahol a játékosok büntetésből egy másik játékost tűzforró vízbe dobnak, meg egy átlátszó csövön keresztül egy lángoló labdacsot dobnak a szájába, meg a nőt bikinire vetkőztették, lufit húztak a fejére - úgy hogy elszorítsa a nyakát - és eszement erős levegőt pumpálnak a be a fejénél, hogy a szájára minél inkább rászoruljon a gumi. Azt ezek ott sikoltoznak a közönség meg röhög...
Meg Angliában volt olyan, hogy egy pasi élő műsorban oroszrulettezett, és annyit tettek meg a műsorkészítők, hogy nem egy az egyben élőben adták, hanem 4 másodperccel késleltették, hogy ha tényleg fejbe lövi magát, akkor az azért ne menjen le élőben.
Meg studióban, közönség előtt igazi holttestboncolás, úgy hogy a hulla nem is feküdt, hanem fel volt függesztve. A szerveit meg felszeletelték...
És ez még csak a műsor első tíz perce... rosszul vagyok.
Na mondjuk van abban valami különös csavar, hogy a televízió negatív hatásait vizsgáló dokumentumfilmet maga a televízió juttatja el az emberhez...
2010. március 17., szerda
gyilkosos...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
9 megjegyzés:
Na!Ez sem az én idegzetemnek való....Majd számoljál be,úgy nem lesz olyan sokkoló.:)
Az emberek már annyira kapacitálva vannak arra hogy a képernyőn folytonos a gyilkolás, hogy már fel se veszik - vagy legalábbis elég kevesen - ha az a valóságban is megtörténik.
A kísérletben szereplő emberek tudták, hogy a játékban elektrosokkolni kell majd az ellenfelet, ha az rossz választ ad, és ennek ellenére lelkesen aláírták a szerződést. Szerintem számukra már ott eldőlt a dolog.
Hol húzódhat ezeknek az embereknek az ingerküszöbe??? Borzasztó!
Hát nem tudom :-/
Ez a kísérlet amúgy egy hivatalos kísérlet volt, így nem úgy szedték össze a "játékosokat", hogy azok jelentkeztek a játékra, mert az nyilván nem lenne reprezentatív szelete a társadalomnak, tehát ezek jellemzően nem olyan népek voltak, akik képesek elmenni egy mónikasóba vagy élő kukacot enni a tengerparton sok pénzért. Egész átlagosan és normálisan néztek ki. Bár mondjuk volt köztük egy nagydarab öltönyös fekete férfi, aki röhögve engedte ellenfelébe a 460 voltot, és volt egy fehér szőke, akinek olyan arca volt, hogy arról már messziről lerítt, hogy simán ki is belezné az ellenfelét ha kéne, plusz a közönséget és a műsorvezetőt is, de a többiek teljesen átlagos figurák voltak.
Úristen! És még a középkorra mondják, hogy sötét...
Nem néztem meg a linket, az is elég, amiket leírtál.
Gyűlölöm a tévét, vagyis ami manapság folyik belőle. És nem hiszem el, hogy a tévéből folyó szennynek nincs hatása az emberek magatartására. És azt is utálom, amikor álszent tévés mókusok kántálják, hogy ők csak a nézői ízlésnek akarnak megfelelni. Na persze!
Huhh, mostanában még érzékenyebb vagyok az ilyesmikre.
Tegnap este volt a màsodik része, ahol elmagyaràztàk, hogy jutott a tévé erre a szintre. Még érdekesebb volt.
Orsika
Borzasztó, én is ki vagyok akadva. Azt hiszem a boldogság lassan ott kezdődik, hogy az ember kidobja a tévét.
Arno Gruen-nek van egy elmélete arról, hogyan jön létre a destruktivitás az emberben: kisgyerekként próbál az elvárásokhoz igazodni (nem csak ahhoz, hogy jól kell viselkedni, hanem a felnőttek komplexusokkal teli világához), és ekkor elválik a belső világa a viselkedésétől, ekkortól a környezete elvárása irányítja inkább, nem a belsője, és az egésztől megutálja önmagát, mivel ez egyfajta árulás. Így alakul ki valahogy benne az utálat és a pusztító hajlam..
Hahóóóóóó!
R.
Megjegyzés küldése