Ja! majd' elfelejtettem!

Reggel láttam egy igazi fénytócsát! Az Anne-ben (vagy az Emilyben?) folyton fénytócsákat emlegetnek, de eddig még egyszer sem tudtam tapasztalati úton definiálni a jelenség mibenlétét. Ma azonban kétségkívül egyenesen egy fénytócsába gyalogoltam bele! Hamuszürke égbolt, fúj a szél, Eső lógázza a lábát, Hétfő Reggel terpeszkedik minden arcon, én vonszolom magam a suliba, mint egy állapotos teve, és AKKOR hirtelen rés támad a felhők között, mire Napocska azonnal beszuszakolja néhány sugarát a repedésen és éppen a lábaim előtt egy tenyérnyi helyen jár el egy vidám polkát. Az egész nem tartott egy percnél tovább, de azóta fülig ér a szám :-)