2010. július 31., szombat

"Nincs szebb a földön, mint sajtban a lyuk...

...egér szájában a nyál összefut,
a szélét kikezdjük, így lesz nagyobb,

bajszunkon sajtmorzsa sajtmorzsa sajtmorzsa csillog-ragyog!"


Tegnap Molyos útmutatás alapján készítettem egy ún. élvefogó egérfogót, amivel csak egeret nem lehet fogni, viszont hangyát rengeteget. Egy fémszűrőt kipeckeltem egy nagyobbacska kupakkal, amit alaposan kibéleltem krémsajttal és földimogyóróval, aztán készítettem egy Egérálom fantázianéven futó sajtszendvicset: cheddar sajtalapra ingerlően illatos, diószilánkos masszává jegecesedett sajtfondüt kentem, és finoman meghintettem daráltdióval, azután a csapda belsejébe tettem, magát a csapdát pediglen az egerek éjszakai vonulásának fő csapásirányában helyeztem el. Na most, én úgy érzem, hogy ha egér lennék, akkor egy ilyen lukulluszi lakomának bizton nem tudnék ellenállni (nem is tudtam, magam is elfogyasztottam néhány katonát az Egérálomból, friss bagettel), de az a keserű tapasztalat, hogy 12 óra alatt egyetlen egér sem esett csábulatba a konyhaművészetemtől.
Most vagy az van, hogy az egerek nem is szeretik a sajtot/diót/mogyorót (csak akkor vajon mit szeretnek?), vagy nem is egerek randalíroznak éjszaka a verandán, hanem valami más. Tán sünök?

Arra is gondoltam már, hogy netán nem is valamik, hanem valakik. Szilfidek? Najádok? Nimfák? Más valakik nem élnek a kertünkben... (kivéve a kertésztündéreket, de ők a tyúkokkal fekszenek.)

2010. július 30., péntek

kertem legékesb virága, Lady Hortensia...

málnaszörpszín gáladresszben
százévesszín pongyolában

2010. július 28., szerda

A boltba pediglen úgy jutok el...

...hogy elmegyek e mellett a ház mellett
(tisztára Törpilla-ház, nem?)...
(kattincs a képre)
...aztán végigporoszkálok ezen az úton
(tisztára olyan, mint a Szerelmesek-ösvénye, nem?)...
...az út végén pletyizek egy kicsit a cimborákkal
(tisztára úgy festenek, mint a lovak, nem?)...
...végül elhaladok egy tornyos udvarház mellett, amit most nem fotóztam le, mert kerti ünnepség van, és nem tudtam észrevétlenül a kapuhoz lopódzni, de majd legközelebb.
És akkor már ott is vagyok a boltban, bevásárolok minden finomat és jót, és ugyanezen az úton táncolok vissza. Ilyen körülmények között csupa öröm és boldogság a Főelemózsiási posztom.

(Tudom, hogy fotóztam már szebben is, de így este hétkor a fényképezés már nem olyan nagy kaland. Majd egyik délelőtt újrafotózom az útvonalat.)

előjáték...

Egy napra rá, hogy megtaláltuk az Álomházat, és ő is úgy döntött, hogy örökbevesz minket, fogtam három(!) pici magyarpaprika-magot, és elhantoltam három kicsi kókuszrostcserépben. Heteken át kényeztettem őket, itattam esővízzel, etettem napsütéssel, melengettem üvegdunyha alatt, daloltam nekik andalító sanzont (ezt szerencsére megbocsátották), olvastam estimesét, és úgy drukkoltam magunknak, hogy az csak na. Aztán kitavaszodott, a paprikákok pedig még mindig éltek, sőt felkamaszodtak, kaptak ládát, napos teraszt, madárcsicsert, és most itt tartunk, és én olyan de olyan boldog vagyok! Egy gyakorló kertésznek ez nyilván nudli, de nekem kész csoda, mert ez az első, és most úgy érzem, mintha besegítettem volna egy kicsit a Természetnek, ő pedig megbocsátotta volna nekem, hogy huszonévig hanyagoltam, felé se néztem, meg se csodáltam káprázatos szépségét. Fel kellett nőnöm hozzá, de mostmár évek óta fülig szerelmes vagyok, és nem leszek hűtlen szerető.

Nemsokára lecsót eszünk, juj!

füligláb...

Ez vajh' miféle szerzet lehet?
Fülig Jimmynek neveztem el.Itt látszik, hogy mekkora vadállat.
Hát nem gyönyörű? A topmodellek mit meg nem adnának ilyen hosszú combokért!

(Jaaj Télapó, nagyon kéne az a szuperfényképező!)

2010. július 25., vasárnap

Az élet nem fenékig barackompót!

Végre találtam a kertben egy édes kiscsigát meg egy káprázatos fekete-sárga hernyót a csigusz közvetlen közelében, s míg beszaladtam a fényképezőért, arra csörtetett egy doki vaddisznó, és a negyvenhármas lábával agyontiporta az új barátaimat.

Az élet nem fenékig sztracsatella!

2010. július 22., csütörtök

pattoga... pattoga...

labda.

LegremekBlanstól röpült a hálómba, de most komolyan, az utóbbi időkben én itt csöndben Blans-fanklubba tömörültem: ugyanazt a mézespuszit esszük, és jobban ír mint a Fable, de sokkal, csak olvass vissza. Van nekem egy ilyen jegyzetfüzetem, amibe plágium anyaggyűjtő jelleggel dolgokat firkálok ki netszörföztömben, blogokból, innen-onnan, és az övéből már oldalakat írtam ki, amiket természtesen nem fogok plagizálni, épp csak szinesítem velük a szókincsemet.

Na szóval labdát kaptam, 10+1-es könyvajánló, volt már itt ilyen, de most revideálom a listát, mert azóta elolvastam pár(száz) könyvet, és tanátam kincseket!

Lucy Maud Montgomery: A kék kastély - mert LMM, és bűbáj
Gárdonyi Géza: Mai csodák - mert még a szúnyogoknak is megbocsátasz, ha elolvasod
Karácsony Benő: Napos oldal - ez kedvencem nekem örökkön-örökké
Ambrus Zoltán: Midas király - lsd. Napos oldal
Lénárd Sándor: Völgy a világ végén - illik a kertem hangulatához
Ráth-Végh István: Magyar kuriózumok - csupa érdekesség a régmúltból
Vavyan Fable: Sárkánykönny - sírvaröhögős
Eleanor H. Porter: Miss Billy - mer' én fordítottam
Alessandro Baricco: Novecento
Karin Michaelis: Bibi - lánykorom egyik legkedvencebbike

+ L.A.: Bonzsúr, Evriván! - de ezt majd inkább csak akkor olvassátok, ha meg lészen írva.

írjál ki tíz plusz egy könyvet, amiket te már olvastál,
de ajánlanád a többieknek. nevezz meg öt bloggert,
akinek kíváncsi vagy a véleményére, linkeld be őket,
és hagyj nekik üzenetet a blogjukban. jó olvasást.

Most akkoron jöjjön az öt blogger, akiknek kíváncsi vagyok könyvajánlásaira: sssajt, Helen, Suhodminyák, Cinnamon, és Euthymia.

u.i.: és +1 főként még Csillagosnak is passzolom, mertcsakúgy.

2010. július 18., vasárnap

meghalt a hal, éljen a hal!

Lett egy új halam, a Rizibli*. Eddig Áfonyát gyászoltam, aki volt, s meghalt; akit erdei patak medrébe temettem; ki fölött egy percig némán szepegtem, béke poraira.
Mostan meg itt a Rizibli, piroslik és fickánd, továbbléptem.

*nem, nem elírás. A ribizli a gyümölcs, a rizibli meg az, ahogy a doki hívja a gyümölcsöt, következetesen beszédhibádzva.

priznicelem a hasizomlázt...

A Maris az egy jófej és nagyonröhögős.

2010. július 9., péntek

retro time

Most hogy amúgy is évfordulunk meg minden, eljátszottunk a gondolattal, hogy milyenek lettünk volna szerelmespárként a '80-as években...

dauer és bundesliga-séró

...vagy akár a '70-es években. Megmondom őszintén, én ezen a képen is bevállalnám a dokit, olyan szekszi!
napszemüveg és World Peace

u.i.: Stílszerűen az esküvői képeinkből szedtem ki az "arcokat" a fentiekhez, azért vigyorgunk mindketten, mint a tejbetök.
u.i.2: Mi az a tejbetök?
u.i.3: Itt egy bónuszkép rólam, amikor még tüchtig kis titkárnő voltam a '60-as években:

rózsaszínű gyümölcsőrület

Gasztro-rovatunk következik:
Ezen a nyáron a fent nevezett hideg ital a sláger nálunk desszertfronton, én gyakran az ebédet is kiváltom vele, mert egyfolytában kerülget a hőguta, és ha nincs itthon dinnye, akkor jegesgyümölcsön élek. Azért írom ide, mert a recept (majdnem)teljesen a doki ötlete volt, én meg mosogatókisasszonyként funkcionálok.

Hát szóval ez az:
Hozzávalók:
maréknyi piros bogyó a fagyasztóból; 2 babapiskóta; 1 icce tej (+tejszín);
kalán méz; csipet őrölt fahéj

Az egészet behajítom/öntöm az aprítóba, és jeges gyümölcsőrületté szaggatom.

2010. július 8., csütörtök

öt évvel később...

Én: - Holnap júli-kilenc, évfordulunk, te is e'felejtetted?
Ő: - Ühüm.
Én: - Nekem is csak máma jutott a zeszembe.
Ő: - Ühüm. És mivel lepsz meg?
Én: - Azzal, ha nem kapok hőgutát...

és akkor majd a kertben sütöm a kenyeret...

... meg a húúúst!.

2010. július 6., kedd

Kedves Télapó!

Kérlek időben kezdj el gyűjteni nekem egy olyan makrofotós, teleobjektíves fényképészcsodára, hogy madarakat meg bogarakat fényképezhessek a kertben, köszi!

A kis pernahajdert az előbb kaptam rajta, amint kétpofára zabálja a zöldjeimet, de olyan gyönyörű és bonyolult és tökéletes, hogy nem lehet rá haragudni.

(kattintsd nagyobbra)
Ha jó leszek és a pirosityakos hoz nekem egy olyan szupermasinát, akkor ennél százezerszer jobb fotókat készítek majd, jaj, csak nehogy rossz legyek...!