2010. május 23., vasárnap

a férfi és az ő háza...

(a képen eldugtunk egy dokit is)
ez meg asszony konyhája...
(kicsit pucér és a fény is randa, de alakulgat)meg találtam ilyet is a kertben:

2010. május 21., péntek

...a mi kertünkben olyan a szilva...

...hogy minden szem meg van puszilva...

Én olyan de olyan bóóóódog vagyok!

Csak ezt akartam mondani.

2010. május 18., kedd

hajnali hét óra van...

...én meg halálosan fáradt.
Kész a festés végre, úgyhogy ma fogunk véglegesen átköltözni a szamárfészekbe (már t.i. ottalunni), mert ma kerül át a Gizi, én pedig ott vagyok otthon, ahol a mosógépem (ő a Gizi) áll, és kész.

u.i.: A teknősök is költöznek, valóságos palotát kaptak: emeletes, és van benne ebédlő, meg hálószoba és szalon, meg hangulatvilágítás. Őket is ma pakolom majd át összes termeikbe.

u.u.i.: A virágaim eszeveszetten nőnek.

u.u.u.i.: A legdurvább pedig az, hogy a válófélben lévő házaspárból - akiktől vettük a házat - az asszony pár nappal azután, hogy megkapták a vételárról szóló csekket, nyomtalanul eltűnt, se pénzt, se hitelkártyát, se iratokat, se ruhát, se semmit nem vitt magával. Eltűnt, lehozták az újságok is. A kórházban dolgozott, ott ahol a dokikám, és a nővérek pletykálták, hogy elég depressziós volt (nem is látszott rajta), már egy éve különéltek, mert elhagyta a férje egy másik nőért. Állítólag csak annyit hagyott hátra, hogy gondoskodjanak a kutyájáról, és azóta senki sem látta, senki sem hallott róla. Ez azért egy kicsit fejbekólintott...

2010. május 8., szombat

ain't no sunshine when he's gone...

...only darkness every day.

Hajnali ötkor arra ébredtem, hogy a konyhában állok, egyik kezemmel kenyérszeleteket vajazok meg szalámizok össze, közben a másikkal különféle dolgokat próbálok egy csurig tömött bőröndbe szuszakolni, a harmadikkal meg egy bitangerős kávét hörpölgetek. Aztán félálomban kibotorkáltunk az állomásra, ahol föltettem a dokit a vonatra, s azzal kezdetét is vette a szokásos májusi NSN (Négy Sötét Nap), avagy az évi rendes párizsi Szemészkonferencia, mostan meg egyedül majszolom itt a magány keserű kenyerét. Épp csak egy kis kanálka málnalekvárt kentem rá az előbb.