2007. március 17., szombat

Hányszor kell levinni sétálni? höhö


Egy példa arra, hogy igenis léteznek fatális véletlenek. Az volt, hogy tegnap az isiben a nevekről beszélgettünk, meg hogy lány meg fiú meg satöbbi, és a tancsinéni a legnagyobb megrökönyödésemre azt állította, hogy a Pascal a franciában női és férfi névként is egyaránt használatos, csak a nőnemű formáját e-vel kell írni. Mint az Anne e-vel, csak itt Pascale e-vel. Ez még annak fényében is igen meglepett, hogy több mint másfél éve élek itt, és minden ötödik embert Jean-Marie-nak vagy Marie-Jeannak hívnak, vagy Dominique-nak vagy Dominique-nak, vagy Danielnek vagy Daniellenek és így tovább, mert itt kéremszépen a híresztelésekkel ellentétben sikerült megvalósítani a demokráciát, és a jog előtti egyenlőséget mindkét nemben.
Na ott tartottam, hogy Pascale, és mikor hazajöttem már nem volt kedvem írkálni, mert fájtam pocaktájékon, ezért elhatároztam, hogy holnap (azaz ma) egy egész postot fogok szentelni a Pascal/Pascale kérdésnek, és nagy erőkkel kezdek majd el keresni még valamit, ami él és mozog és lányból van, hogy Pascale-nak nevezhessem, és megint elfogott az a kínzó sejtelem, hogy elsiettem nemcsak az Antonella dolgot, de a Konrád dolgot is...
Aztán reggel frissen kipattanok az ágyból, hogy nosza Pascale, és mit látok? Hogy Hegdie, a SünLány időközben mit sem sejtve az én szándékaimról, talált valamit, ami él és mozog és kiccsiga, és elnevezte Pascalnak. Így kénytelen vagyok annak a Pascalnak szentelni egy egész postot.
Hedgie drága! Mint újdonsült kiccsigatartónak két tanácsot adok, és ha ezeket megtartod, akkor Pascal hosszú életű lesz a földön:

1. Ha felénk jársz, NE hozd magaddal. Itt nincs jó dolguk a csiguszoknak, és mindegyik pontosan tudja, hogy a túlélésük záloga a rejtőzködés, úgyhogy francia fogalmak szerint Pascal nem egy NagyonBátorKiccsiga, hanem egy IgenVakmerőÉletművész és itten minden többicsiga az általad közönyösnek vélt kettes számú versenyzőt tartaná józanabbnak és életrevalóbbnak, Pascal meg már rég ott heverne egy elegáns étterem kézzel festett, finommívű porcelántárnyéján kibelezve, és zöld trutyival megtömve a többi NagyonBátorKiccsiga társaságában.
Különben azt már észrevettem, hogy a magyarcsigák azt se tudják hova legyenek jódolgukban, és mikor például egy francia orvoscsoport érkezik Magyarországra zivatar után, a magyarcsigák minden félelem nékül bújnak elő a járataikból levegőzni, meg süttetni magukat napocskával, és ráadásul azt is láttam, amint a bámuló idegenek orra előtt gyors cirkuszelőadást szerveztek, és különböző akrobatamutatványokat adtak elő a szórakoztatásukra. Azok az oktalan és elkényeztetett lények képtelenek voltak megkülönböztetni a bámész tekintetet a mohó fixírozástól, bár tény hogy némi csodálkozás is kiült az arcokra, mert a zivatar utáni csigainvázió látványa egy mai francia ember számára merőben új élmény, lévén hogy a franciacsigák inkább belefulladnak a talajvízbe, de még a kislábujjukat se dugják ki a veszélyesnek ítélt zónába.

2. A második tanácsom némiképp kapcsolódik az elsőhöz, de mégse. Soha ne adj neki fokhagymát! Tapasztalatom szerint attól mély depresszióba zuhannak, és előbb utóbb maguktól feldobják a mászókájukat, ugyanis itt fokhagymával tálalják őket, és szerintem minden csigába valahol genetikusan bele van kódolva, hogy fokhagyma egyenlő halál, és ha mégoly messzire is származtak őseik, veszélytelen területekre, mint Magyarország, és bár már generációk óta nem végezte gyomorbasüllyedéssel egyikük sem, a beléjük kódolt ösztönök azért dolgoznak rendesen.

Ez minden, és a továbbiakban hosszú, gyümölcsöző barátságot kívánok nektek Pascallal.

u.i.: Ha neked nem kell a Kleofás név, akkor az enyém lehet?

6 megjegyzés:

wildgica írta...

Ez most tök komoly, hogy a francia csigák inkább megfulladnak? :o

hedgie írta...

Szerintem ott is elő mernének jönni szerencsétlen párák, ha nem zabálta volna fel a nép a legjavát.
Igen, lehet a tiéd a Kleofás. Én a Leopoldon gondolkodtam még, mert tetszetős felvetésnek találom, csak az zavar, aki felvetette. Leopold talonban marad.
Most megyek és megétetem a picikémet, elég zsibbadtnak néz ki a gazdija 13 órás nélkülözésétől.

Mademoiselle írta...

wildgica, tök komoly! ilyesmivel sosem viccelnék!!! itt csigaéletekről van szó!

hedgie, ha mindenáron vércsigát akarsz belőle csinálni, muszáj kicsit elvadítani. Ne beszélj vele túl sokat, éreztesd vele hogy lenézed, és éheztesd kicsit. Muszáj belenevelni a kisebbségi érzést és némi üldözési mániát, hogy bármikor tudjon majd parancsszóra támadni :-) És ne hívd picikének, mert akkor csak egy elkényeztett szobacsiga lesz belőle... :-)))

Mademoiselle írta...

persze csak akkor, ha tényleg akarsz egy 20centis afrikai vércsigát...

wildgica írta...

Wááá :DDD

hedgie írta...

Előtte sosem mondom, hogy picike. Óvatos vagyok. xD