A Cybook dicsérete - alaposan updételve

Befejeztem az ötödik könyvet is a Cybook-on, és mostmár bizton kijelenthetem, hogy nagyon elégedett vagyok vele. Nem hittem volna, hogy valaha ilyet mondok, de majdnem jobban szeretem mint a SpeakBoard+ipod pakkot, ha már kütyüről van szó, pedig azok segítségével immár több mint 80 kötetet tudok a fülemmel elolvasni.
Minden formátumot olvas, és pillanatok alatt feltölthető rá. Az aksi még a harmadik kötet után is 20%-on volt, pedig kettő közülük a George Sand: Consuelo-ja volt, ami nem egy kimondott zsebkönyv méret.


Több fórumban olvasgattam véleményeket és/vagy tapasztalatokat, és egyedül a magyaroknál láttam lealázó méltatásokat róla, pedig még egy darab ilyen reeder sem volt a kezükben soha.

Az egyik az volt, hogy nem színes. Miért, melyik könyv színes a borítón belül?! Ja, igen a képregények.

A másik az volt, hogy villog. Nos, azt le lehet kapcsolni.

A harmadik az volt, hogy nem világít a képernyője, így nem lehet sötétben olvasni, mint a számítógép képernyőjét. Igen, az e-paper technológiának éppen az az értelme, hogy megtévesztésig a papírhoz hasonló képernyőt állítsanak elő, hogy ne rontsa a szemet, ne legyen kényelmetlen (nem tudom más hogy van vele, de nekem piszok rossz volt egy-egy könyvet a laptop képernyőjén végigolvasni), és ne fogyasszon annyi energiát. Különben meg papírkönyvet ki tud sötétben olvasni?

A legbalgább kifogás pedig az volt, hogy az ilyen reederek csak újabb szögek a kultúra koporsójában, és végül el fognak tűnni a könyvek Föld színéről, pedig azok sokkal értékesebbek, meg jó a szaguk, és jó tapintani őket bla-bla-bla. Hát persze, hogy egy papíralapú könyv sokkal-de-sokkal értékesebb, ezt a világon senki nem vonja kétségbe, de végsősoron mégis az számít leginkább, ami benne van, nem? Mármint a tartalom ugye. Nekem hót mindegy, hogy vécépapíron vagy aranyozott szélű pergamenen jutok hozzá például egy Stendhal műhöz, pillanatnyilag az a lényeg, hogy el tudjam olvasni, és ha majd lesz rá pénzem és lehetősegem, akkor biztos, hogy meg fogom venni keményfedeles bőrkötésben (mert mégiscsak az a csúcs), de addig csak a tartalomra koncentrálok. Pláne ha azt számolom, hogy amennyiben nem antikvár vagy könyvtári könyvről van szó, akkor manapság átlag 2000 forintocska alatt nehezen lehet hozzájutni egy igényesebb kötethez.
Arról nem is beszélve, hogy én, aki hetente 3-4 könyvet is simán bekebelezek, elég költséges és macerás lenne beszerezni és magammal cipelni a kiskönyvtáramat ide külhonba, és ilyen módon fél év alatt szépen vissza is hozza az árát (persze azoknak, akik csak magyar nyelven olvasnak és csak kortárs irodalmat, biztos nem érné meg megvenni, de én klasszikus irodalomban utazom, és így gyakorlatilag végtelen mennyiségű ingyenes digitalizált kötet áll rendelkezésemre három nyelven is).
A hangoskönyvek ellen is ugyanezeket a buta érveket szokták felhozni. Röhej.
Tudod mi a kultúra halála? A keményfedeles, szabályosan papírra nyomtatott, jószagú, jótapintású "az ifjúság számára átdolgozott" kiadások. Azok a szögek. Meg a vévé-bébé Hajni, Ági, Barbie önéletrajzok. Bizony! Kosztolányi e-papíron is Kosztolányi, míg VVCsitri nyomtatásban is csak egy lúzer.


UPDATE: Még egy magyar nyelvű Cybook review Samu tollából, képekkel!
U.UPDATE: Jó kis kommentözön a témával kapcsolatban, különösen figyelemreméltóak a környzetvédelemről szóló vélemények... (papírgyártás, energiafelhasználás stb.)
U.U.Update: Itt pedig az időtállóság témaköréből vannak érdekes gondolatok (mármint a kommentekben)
U.U.U.Update: Tanulmány-igényű összefoglaló a Koobe nevű magyar Cybookról :-) Dworkyll tolla aló került ki, teesék tanulmányozni: ITTENVAN


A kedvenc hozzászólásokat (melyek az én véleményemet is 100%-ig tükrözik) ki is szemelgettem ide alant, hogy ne kelljen annyit keresgélni (a pirossal szedetteket én szúrtam be):
E - ellene
M - mellette

E: "ez is olyan luxuscikk, mint amelyek túlfogyasztása egyebek mellett a válságot okozta most. Árammal működik, ergo az energiafogyasztást is növeli"

M: "tiszta szerencse hogy a papírgyártárs és a könyvnyomtatás nem igényel elektromos energiát, sőt, még a környezetet is tisztíccsa"

E: "A fáknak már csak ez a sorsuk. A disznót is azért tartjuk, hogy leöljük, azt jól megegyük. Igaz a fák nyilván sok értékes oxigén molekulával látnak el minket. Egy biztos, nekem a szag nagyon sokat számít."

M: "Hát igen a szag, szóval némi orrba tömött papirgalacsinnal akár az is helyttesíthető :-)"

M: "Érdekes, hogy sokan a szagot hozzák fel egyik legfőbb érvnek az elektronikus könyvek ellen, amikor a másik oldalon olyan dolgok vannak, mint a fák kivágása (jó, sokan használnak újrahasznosított papírt is). Erre a kérdésre egyébként frappáns választ adott az egyik elektronikus könyvesbolt: a rendelések mellé könyvszagú kaparós matricákat is ad."

M: "A New York Times vasárnapi kiadása = 75.000 kivágott fa. A Sunday egy hete = 500.000 fa. És úgy 20-30 év alatt nőnek fel az újak. És ez semmi a csomagolóiparhoz képest, ami a háromnegyedét teszi ki a világ összes fafelhasználásának." (Nekem erről mindig eszembe jut az az írtózatos menyiségű reklámpapír, amit naponta bedobnak a postaládánkba, egyszer összegyűjtöttem egy heti adagot, 15 centi magas A4-es méretű papírhalom jött össze. Legalább három könyvet ki lehetne belőle hozni, ha nem többet.)

E: "amelyik regény nem áll meg extrák nélkül, az nem regény, hanem e-regény.
nekem papír kell, és nyomdafesték, bármilyen "érthetetlen"

M: "nem érthetetlen, láttunk már ilyet a történelemben. Az e-könyv az ma Neked, mint kódexmásolónak a nyomdagép, mint kottaolvasónak a hangfelvétel. Az idő nem veled van ;-)"

M: "csak hiszti, kulturális sokk, mint amikor a kétgombos kvarcóra beállításával kapcsolatban is ki kellett várni, míg a bonyolultságán nyavalygók kisebbségbe kerültek, netán kihaltak, mint a masztodon. Azóta senkinek eszébe sem jut, hogy ilyesmin fanyalogjon."

E: "a digitális adattárolás egyáltalán nem hasonlít a nyomtatott szöveghez időtállóság és hordozhatóság szempontjából.
A nyomdagép eleve szabványos (azaz a latin ábécé betűit használó) formátum volt, és a legősibb nyomtatványok is minimum 500 évig olvashatóak maradnak.
Amíg egy könyv garantáltan mindenhol és (3-400 éven belül) bármikor segédeszköz és szaktudás nélkül olvasható, addig a digitális formátumokhoz mindig eszközre van szükség, és élettartamuk is csak kb 15 évre tehető, azon túl már szaktudásra, speciális felszerelésre van szükség."

M: "Nem mindenhol, csak ahova el tudjuk juttatni. Egy e-bookhoz képest bazi nehéz és sok helyet foglal.
Próbáltál már belelapozni egy 400 éves könyvbe? A múzeum őrsége mit szólt hozzá?"

M: "400 eves konyv. Hany is van belole? Marmint az adott konyvbol? es hany van a 400 eve osszes nyomtatottbol?
Jo hogy van otthon egy 250 eves konyv.. olvassa valaki? meri olvasni valaki? mondjuk munkaba menet?
Probalt valaki mondjuk 20 eves konyvet beszerezni? mondjuk legyen egy adott Galaktika konyv. Ja, es lakjal masik orszagban. Eleg szivas.
Ja es a tarolasi helyrol meg nem is beszeltunk. Asimov osszesem (magyar kiadasok + "Teljes ..." sorozat min 1 meter a konyvespolcon. CD-n meg lotyog (mellefer meg az egesz Nyugat pl, de 50 kolto eletmuve is)
5-10 evente backup:
Gondolom a 250 eves konyv nem csak ott porosodik a polcon, azzal is torodni kell.
formatumok TXT: eleg regota letezik, nem kell konvertalni, RTF: 81 ota letezik, az mennyi is? tobb mint 25 ev.. azota valtozatlan.
HTML nem biztos, hogy kihal, ugyanez igaz a PDF-re az XML-re es minden mas szabvanyra is.
5 evente csinalok 2 DVD-t a konyvtaramrol (vagy ami 5 ev mulva lesz), kb 15-20 perc. az egyiket hasznalom, a masikat elrakom jo messzi helyre. Ha az egyikkel tortenik valami ott a masik. Hogy vedesz le egy 250 eves konyvet?
Ja es egy e konyvnek nem torik meg a gerince, esnek ki a lapok, stb.."

Ez a legjobb:
M: irtózatosakat csúsztatsz ám. Igen, az IT veszett gyorsan fejlődik, de hogy hogynem azért olyan drámai adatvesztésekről még sincs hír, mint a reáliákban. Ha az alexandriai könyvtár fönt lett volna a torrenten ugy-ugye? 50 év alatt 1000 példányból 75 marad meg átlagosan.
A sokszáz éves könyvekkel se gyere, mert annyi idő alatt a NYELV is változik annyit. Tudod miért élvezed Shakespeare-t? Mert egy 150 éves fordítást ismersz (vagy fiatalabbat), egy civil angol megőrül a 400 éves szövegtől. Persze klasszika-filológus őrültek mindenhol vannak :-) (Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb mai fiatal, meg néhány nem annyira fiatal is, azért nem olvas klasszikus irodalmat, mondjuk 19.századiakat, hogy ne menjünk túl messzire, mert már annak is nehéznek találják a nyelvezetét.)
És nem kéne összekeverni az állapotos ideált az ideális állapottal, az e-könyv fényévekkel több lehetőséget kínál, mint a papír. Pl egy CD-re fölfér azért egy szobányi könyv. Egy hárombetűs archívum a maga 6000 kötetével meg kb egy kétrétegű DVD. A papírkönyv minden tiszteletem és szeretetem ellenére nagyon sok dologra nem alkalmas. Pl. egy nyaralásra nem tudok belőle magammal vinne eleget ;-) Nincs dinamikus tartalom, nincs dinamikus megjelenítés, nincs keresés. Cserébe vannak kivágott erdők, baromi nagy raktárak, évekig hajkurászott kötetek, plázányi könyvesboltok tele híg szmötyivel, de elérhetetlen klasszikusokkal. Fasza.
Ja és villanykönyvből percek alatt lesz papír, ha akarod, kötve fűzve ám :-)
A kódexes hasonlatomban meg észre kellett volna venni azt a tényt, hogy az e-könyv léte pont az írások olvasóhoz jutását, a tartalmak elérhetőségének megmaradását katalizálja irgalmatlanul. Főleg ez utóbbi fáj a mostani "papírfetisiszta" (és a joggal visszaélő) terjesztőgépezetnek, amivel nagyon sok baj van, de majd jön a könyvek iTunes-a, oszt jól rájuk dől az épület. Ugynettől fáztak a nyodagép idején, hogy a plebsz "tudáshoz" jut. Most meg hogy tudáshoz/tartalomhoz jut, a papírkönyvhöz képest "ingyen".