Következő blog»

Olyankor, mikor hirtelen kedvem szottyan ámulni és bámulni, nekiállok nyomogatni a Következő blog feliratú gombot a blogom fejlécében, és bekukkantok az aktuális szomszédokhoz:

Ma például találtam egy átlagos mama-baba blognak tűnőt az usából, sok fotóval a babáról és mamáról, virtuális kis vonalzókkal, amik mérik hogy hány foga jött már ki a kicsinek, mióta szobatiszta, mikor lesz a következő szülinapja, egy másik pedig napról-napra visszaszámol, hogy hány hónap múlva jön haza apuci Irakból.

Aztán van egy olyan is, amit egy férfiember ír, aki 1982-ben egy szál csónakon hagyta el Vietnámot, Indonéziába ment, ott menekülttáborban élt évekig, aztán valahogy kikerült az Egyesült Államokba, ahol pap lett, és most misszionárius Equadorban.

És ezek csak cseppek a tengerben.