2008. október 13., hétfő

what a wonderful world day...

Ma reggel, egy közel 16 órás munkanap után (az ilyesmi mostanában nem szokatlan errefelé), holtfáradtan kicsoszogtam a kukákhoz meg vissza (ez olyan reggeli torna-féleség volt), és bár az utóbbi napokban már kissé megkopott az ajtónál-hallgatózós, postás-után-leskelődős játék varázsa, azért mégis nagyon örültem, mikor 10 azaz tíz darab levelet találtam a postaládában. Majdnem ugráltam is, de az nem ment, mert valaki biztos ólomba mártotta a tagjaimat, miközben totál kiütve horkoltam a klaviatúrán éjjel.
Még sohasem kaptam tíz levelet egy nap alatt. Tulajdonképpen még egy hét alatt sem kaptam tíz levelet. Sőt, egy hónap alatt se. Ma pedig Új-Zélandtól kezdve, Kínán és Oroszországon keresztül, Anglián, Portugálián és Brazílián át, az Egyesült Államokig az egész világ velem levelezett. Ja, meg Finnország is, de az mindig. Mondtam már, hogy csípem a Postcrossingot?

Ja, és ha már postaláda, akkor minden külön értesítés nélkül itt teszem közzé, hogy igen, mindenki emiljét megkaptam (nagyon szeretlek titeket érte, és köszönöm), és olvastam a kommenteket is és válaszolni is fogok, épp csak leadom a lovasregényt, aztán már csak egy könyvet kell lefordítanom október végéig, utána majd még alszom is egy kicsit, és sitty-sutty újra ember leszek. De most még nem. De tényleg köszönöm! Remek barátok vagytok.

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia, remélem, az enyém is elért hozzád már egy ideje, mert néha elveszik itt-ott! :( A tiéd megjött, csudiszép, de ezt írtam is!
Pihenj is!

Mademoiselle írta...

Igen ma jött meg, nagyon köszönöm, nagyon! :-) Az Angliás rész te vagy a postban. Imádom, nagyon szeretem az ilyen "így nézett ki a régi Budapest"-tipusú lapokat. Gyönyörű-gyönyörű város!

Névtelen írta...

Ényimét is? :)

R.

Mademoiselle írta...

Tiedét is! :-)

Benő írta...

Én a Carla Bruni számot szeretném megköszönni, nagyon jó hallgatni, és a szövegét is kikerestem, tetszik... vajon ő írta? De mindegy, jó...
Üdv,
Tamás