Bejegyzések
... kiderült, hogy a Dudor nem is fiú. Ezt a cikit! Valahogy kénytelen leszek átprogramozni a fejemben, hogy nem Dudor Dudorovics, hanem Dudor Dudorovna. Már értem, miért van annyira oda a virágos cipellőmért...
Viszont megvan a Hupli, hiphip hurrá! Írtó pici és félős, de miután vagy tíz percen át a tenyeremben tartottam (féltenyérnyi az egész teknőc) és megnyugtató szavakat sutyorogtam a páncéljához, hajlandó volt szóba állni velem, és onnanttól már kész is volt a barátság. Persze az a két szem lédús málna is megtette a magáét, amit azért vittem magammal, hogy szégyentelenül megvásároljam a szeretetét. Mondhatom sikerült is. Kedden jön haza, csak előbb még ki kell lábalnia szegénykének a bürökrácia útvesztőjéből, engedélyek, hatósági kérdőívek, anyja leánykori neve hárompéldányban stb, de hiszem, hogy egyszer ezen is túlleszünk, és akkor a Dudor is végre kézhez kaphatja a kistestvérét. Remélem nem tapossa majd be a földbe. A műanyag játékteknősét ugyanis betaposta...
2009. november 21., szombat
Rettenetes dolog történt...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
Hogy derült ki? (Nem értek a hüllőkhöz. Sem.)
Hupli azért fiú? Vagy? ;)
Éles női logikával rájöttem.
A Dudor előtt én sem láttam még teknőcöt túl közelről, főleg nem a fenekük táját, úgyhogy elhittem annak félbolond-félnótás eladónak, akitől tavaly vettem hogy fiú, és mivel annyira a teknőcök helyes tartására és etetésére koncentráltam, amikor utánukolvastam, hogy nem is törődtem a nemi jegyeikkel, és ezért nem jöttem rá előbb. De most, mivel mindenképp azonos nemű Huplit akartunk venni a Dudornak, mert nem szeretnénk ha egy idő múlva mindent beborítanának itt a teknőcbébik, kerestem pár weboldalt, ahol erről írnak, és kétséget kizáróan azonosítottam a Dudort, mint lányt. Össze se lehet téveszteni. Az az eladó extrahülye volt. Szóval így a Hupli is lányka, most lett két kis teknőclánykám.
Nem is olyan nagy baj ez, mert állítólag a lányok nagyon jól megférnek egymással, míg a fiúk néha nagyon durván összekapnak, míg nem tisztázzák az erőviszonokat, és sokszor a nagyobb terrorizálja a kicsit.
Nekem egy macskám volt egyszer, akit fiúnak hittünk, és úgy is hívták, hogy Fernandó, aztán akkor jöttünk rá, hogy lány, mikor áldott állapotba került minden kétséget kizáróan.
Gratulalok Huplihoz!
Tegnap benne volt Saumur a hirekben:
http://videos.tf1.fr/jt-we/le-cadre-noir-de-saumur-etait-a-paris-5552923.html
Jo hetet!
Orsika
Mi is jártunk így cicával, generációról generációra minden macskánk Marci nevű kandúr volt, aztán ott szakadt meg ez a kedves kis hagyomány, amikor az egyik Marci "teherbe esett" és lett egy Sophie, Zafir, és a változatosság kedvéért egy Marci, aki tovább vitte a családi nevet.
Megjegyzés küldése