Van egy farmom, meg egy ranchem is...

Olyan jól belejöttem a kertészkedésbe, hogy mostmár virtuálban is nyomom a fészbúkon. Az új hobbim roppantul addiktív, amióta játszom például egy sort sem olvastam, de mondjuk enni se nagyon ettem, a karácsonyi készülődés meg teljesen háttérbe szorult (még jó hogy az idei Nagyságos Mamzi-imidzsemnek amúgy sem árt egy kis elegántos hanyagság), és a dokit se sokat láttam, bár ő is igen belemerült valamibe, úgyhogy talán nem is hiányzom neki (csak egy kicsit). Ő például még fürödni is elfelejtett két napig - én észre se vettem, de egyszercsak azzal pattant föl, hogy már nem bírja elviselni a hónaljának szagáját (apropos, vajon hol lehet a hón?), és bevonult a fürdőbe, én meg addig megetettem a teheneket.

Szóval ezt a játékot nem ajánlom házassági válságban gyötrődőknek, se kétségbeesett facéroknak, mert tuti csak ront az állapotokon, azonban hiszem, hogy a mi sziklaszilárd kapcsolatunk ezt a zökkenőt is át fogja vészelni, mert még marhára nem untam meg a vetést-aratást, meg hát ugye a doki is belemerült abba az izébe (valamit eszeveszetten programoz), így talán még van időm, mielőtt nyafogni kezd, hogy nincs tiszta gatyája...

Addig is kapálgatok, magot szórok, betakarítom a termést, gondozom az állatokat, pénzt keresek, befektetek, csinosítok... és elfelejtek válaszolni az összes levelekre.

Így nézett ki a farmom tegnap. Ma már teljesen másmilyen, mert huszonötezer petákért új parcellákat vásároltam.A ranchem meg ilyen nagyon szép, ez is klassz játék (CountryLife a neve), bizonyos szempontból még jobb is, mint a FarmVille, szebb a grafikája, és összefüggőbb is, viszont lassabban lehet vele haladni.