Ma éjjel néhány órai búcsúkínlódást követően végre napholdvilágot látott a kavics, ki keresztségben Kövecseknek neveztetett.
Fekete, mint a sátán, és hegyes, akár az Alpok égbe nyúló sziklái.
Két hete ez az első nap, hogy sehol nem fájok - de tényleg semennyire se -, már egész elfelejtettem, hogy milyen jó is ez.
2010. augusztus 20., péntek
itt a vége, el is futok véle...
... Mademoiselle at 08:53
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
9 megjegyzés:
Örülök :)
Juhúúú, megszülted hát! Gratulálok!
A piszok!!!Jól meggygötört,de hála Istennek,hogy eltűnt belőled!
Iszol elég folyadékot Mamzi drága?????
jajj, de jó! :-)))
nagyon örülök :)))
Jaj, te szegény!
Hiába rá kell szokni a sörözésre!
:)
vagy a fröccsre, ha már ebbe a gasztrononómiai világvége országba száműzettetek, mint Francúzia! :D
ó végre! további jobbulást!
Köszönöm pajtások, olyan jól esik, hogy így örültök a gyógyulásomnak :-))
Megjegyzés küldése