de egy királynő kékzölden is királynő...

Egy alámgyűrődött paplanhurkának köszönhetően feltehetőleg az egész éjszakát valami lehetetlen pózba görbedve tölthettem, aminek az lett a következménye, hogy rémesen elaludtam a hátamat, a vállamat, a nyakamat és a fülemet is. Most kizárólag akkor nem érzek fájdalmat, ha egyenes derékkal, felszegett állal ülök, vagy mozdulatlan felsőtesttel hömpölygök előre, mint a higany. A "minden rosszban van valami jó, csak meg kell keresni" elvéből kiindulva azonban arra a következtetésre jutottam, hogy ebben például az a jó, hogy valószínűleg még sohasem volt ilyen királynői a tartásom. Ha a régiek tudták volna, milyen jó szolgálatot tehet egy paplanhurka a szép tartás érdekében, biztos nem gyötörték volna annyit azokat a szegény lányokat vastag kötetekkel a fejük búbján.

A teljes összképhez azt azért még hozzá kell tenni, hogy amióta reggelente fitnesz-hulahoppkarikázom* a kertben, a hasam és csípőm már a kék, a lila és a sárga összes árnyalatait magára öltötte, sőt mikor tegnap karikázás közben elnyaltam az esőtől síkos füvön, rögtön a térdemre és a tenyeremre is beszereztem pár sebesülést. Mindent egybevetve tehát azt mondanám, hogy jelenleg úgy festek, mint egy királynő, akit félig agyonvertek.
__________
*attól fitnesz, hogy olyan kemény kitüremkedések vannak a karika belső oldalán. Masszírdudoroknak hazudják őket, de valójában kínbillentyűk.