2011. július 23., szombat

ebony and ivory

A minap elbóbiskoltam a kertben a könyvem fölött, közben az álnok árnyék tovalibbent, mire napocska késlekedés nélkül munkába vette a bőrömet. Nem égtem ugyan le, de annyit azért sikerült elvégeznie, hogy a lábamon most megközelítő pontossággal rekonstruálni lehessen, hogy hol ért véget a rövidnadrágom szára, és hol kezdődött a zokni... plusz/mínusz 1 milliméter. Azóta meg szakad az eső. Ma reggel így kizárólag emiatt az incidens miatt nem mehettem piacra az új, oldalt stuccolt halásznadrágomban, kék-fehér csíkos, masnis balettopánban, pont mint egy vén tengerész...
Hát én úgy sajnálom magam!

5 megjegyzés:

hangulatokk írta...

:D Óh, én is Téged! Nagyon! :))

Laucica írta...

Remélem az eső-incidens és nem a kissé csíkozott lábaid miatt!:)
(és közben elképzeltem egy vén tengerészt oldalt stuccolt halásznadrágban és masnis balettopánban:P)

Réka írta...

:D)))))))))))))))

Mademoiselle írta...

Én is elképzeltem egy vén tengerészt, csak neki nem állt olyan jól, mint nekem :-D

erzsó írta...

4. hete viselem magamon a hegymászós rövidnagrág-póló lenyomatot... úgyhogy valóban együtérzek Veled

nem szeretem, de minden egyes esős nappal közelebb kerülök egy szoláriumhoz :)