Nagy nap ez a mai, kedves olvasóim, mivelhogy négy kerek év után ma fogunk először karalábét ebédezni! Sőt mi több, ez saját termés! Sőt mi több, még bio is! Egy egész kertesházat kellett venni azért, hogy végre újra ehessek a szeretve-szeretett legislegkedvencebb zöldségemből! Mintha előre hozták volna a szülinapomat! Mindjárt bömbölni fogok itt a meghatódástól!
Rejtély, hogy ezek a gasztronómiailag oly fejlett franciák miért mellőzik ilyen méltatlanul a karalábét. Hat év alatt ebben az országban karalábét én még nem láttam. Teljességgel felfoghatatlan...
2011. augusztus 10., szerda
A karalábérul. Arrul, hogy van!
... Mademoiselle at 12:10
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
7 megjegyzés:
Pont karalábélevest fogok én is főzni ma. Jó étvágyat hozzá magunknak!
jó étvágyat magunknak :-)) az enyém már kész és hmmm.....
jujj, de szeretem én is. minden formában.
Egészségetekre!!!
Jól látom, hogy a tűzhely a sarokban van? És bevált? Én oda tervezem, de le akarnak beszélni....:S
Így vettük már a házzal együtt, nekem nagyon bevált. Milyen érveket hoznak fel ellene?
így néz ki egyben a konyhám a tűzhellyel, szerintem praktikus és helyspórolós:
http://mdmselle.free.fr/IMG_6866.JPG
Szupi!
Elsőre mind azt mondják, hogy elpocsékolnám a helyet a sarokban....
Pedig szerintem is spórolósabb így, mint egy szekrény, ahova mindent úgy kell bedugdosni, vagy méregdrága kifordítós polcokat venni. És a szagelszívó is remekül mutat így Nálad! Köszi:)))
Én csak nyersen szeretem a karalábét, úgy viszont egyenesen imádom!
A konyhád meseszép, de hol van belőle a borsózöld lábas???
Megjegyzés küldése