évforduló...

Mostanában volt egy éve, hogy hozzánk került a Dudor, de úgy tűnik ez a tény rajtam kívül senkit sem izgat föl különösebben, pedig az érintett ma ünnepi ebédet kapott, amit a legfinomabb almából és biokígyóuborkából állítottam össze, megszórva friss tojáshéjjal, de olyan egykedvűen táplálkozott, mintha nem is szülinapja lenne, vagy mi a szösz. Pedig ettől a menütől rendszerint teljesen felvillanyozódik, és képes lenne félholtra enni magát, csak nehogy egy morzsa is maradjon belőle. Aztán még ünnepi piros masnit is kötöttem rá, de azt rövid úton legyötörte magáról, és az sem érdekelte, hogy a Happy Birthday-t fújom neki teljes tüdőből, inkább kiment az előszobába játszani a kedvenc játékát, már t.i. a "Taszigáljuk a Mamzelle virágos cipőjét jó messzire"-címűt, azzal aztán elvolt vagy fél órán át, most meg már horkolva szunyókál a kisbarlangjában. Nem az a kimondott partiállat...Ja, erről jut eszembe, megjelent a lovaskönyvem, amit szintén tavaly ilyentájt fordítottam. Musztángszív a címe.
Ja, és a blogom is a múlt héten lett 3 éves.