where is the love?

Egyszer megfigyeltem egy baromfiudvarban, hogy a kakas jár peckesen, csipeget, eszeget, feszíti pompás mellkasát, és minden tekintetben úgy viselkedik, mintha ő lenne az élet császára. Aztán egyszercsak megáll egy-két különösen ízletes kukac vagy bogár fölött, és ahelyett hogy rögtön behabzsolná a finom falatot, ő valami furcsán magas kurjantással színe elé hívja összes asszonykáit és sarjait - azok szaladnak is tyúkhalálában az udvar minden szögletből -, és komolyan mondom, meghatott büszkeséggel figyeli, amint a családja mohón kebelezi be az ajándékot.
Miért teszi ezt?

És azt is megfigyeltem, hogy ha reggel nem tudok lelket verni magamba mielőtt a doki munkába megy, akkor az én kis kakasom az asztalon hagy nekem egy bögre kávét gondosan letakarva, hogy ne repüljenek bele a bogarak, és ha tegnapról még maradt két rongyoskifli - egy szép és formás, meg egy megnyomorodott kis lafanc - akkor ő a csúnyát eszi meg, és nekem hagyja ott a szebbiket, ott a kávé mellett az asztalon.
Miért teszi ezt?

Azért, mert ez a szeretet?