2009. január 19., hétfő

Óda a Cippóhoz...

Cippó, én leborulok a nagyságod előtt, le én a levendulás lila földig!
Valami cédéfélét, aszongya! Én még ilyen ajándékot soha de s-o-h-a! Levendula illata van, nem képzelődöm, a doki is érzi. Amúgy ramaty állapotban vagyunk, orvosilag ki kellett kapcsolni a lemezjátszót, mert félő volt, hogy agyvérzést kapunk a röhögéstől! A rekeszizmaink lázasbetegek, a könnycsatornáink kiapadtak, nincs utánpótlás, elsirtunk minden könnycseppet.

Köszönöm, drágám, köszönöm!

Folytatása következik, még nem tudtam mindent irásba tenni, elöntötték agyamat a szuperlativuszok...

Ha valaki nem tudná miről van szó - s ugyan honnan is tudhatná - szólok, hogy ezek a hangos levendulás levelek a Cippó előadásában. A Cippó ugyanis a szinkronszakma királya és királynője, a jók legjava!

A báró Bagody meg raccsol, istenkém, igaziból raccsol! Vagy ratsol?...

5 megjegyzés:

Tamás írta...

Esetleg majd hallhatunk belőle egy részletet? Hőn áhítok rá, meg minden!

Mademoiselle írta...

Igen, mindenképp megpróbálom, mert ezt mindenkinek hallania kéne. ezt osztogatni kéne, ezt kötelezővé kellene tenni az iskolákban!

Edi írta...

Igen, én is ezt szerettem volna indítványozni: hallható darabot!

Mademoiselle írta...

Vasárnap a Mekegőn közlök belőle részleteket, addigra meglesz az új gépem, és visszakapom a programjaimat meg mindenemet.

Névtelen írta...

De forgalomban nem kapható a cd? Sehol nem tudom megszerezni?