Aztán az is történt még a hétvégén, hogy végre alkalmam nyílt kézbe venni és kipróbálni egy olyan szuper fotómasinát, amiért mostanában folyton nyüsszögök, és azt kell hogy mondjam, el vagyok alélva az eredménytől. Itt vannak a tesztképek, döbbenetes mennyivel szebbek az én kis Nikon kompaktom erőlködményeihez képest, pedig jóformán csak az automata beállításokat használtam rajta, egy tök szimpla 18-55mm-es kitobival, ami még csak nem is IS, csak II. Ha minden igaz, a héten még érkezik hozzá egy Raynox DCR-250 Super Makro előtétlencse, és akkor felveszem a szemkontaktust a kert összes bogaraival és rovaraival.
2010. augusztus 1., vasárnap
a csoda neve: Canon EOS 1000D
A két minapi hortenzia újrafotózva. Szavakkal kifejezhetetlen a különbség.
... Mademoiselle at 22:49
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
6 megjegyzés:
és akkor ezt most a télapó hozta?
aki ezt hozta, azt semmilyen tekintetben nem hasonlít a télapóra :-D csak kipróbálom egyelőre.
200 oldalas a használati utasítása! letöltöttem magyarul, mert még angolul se értettem belőle egy árva kukkot se :-)
azért némileg örülök ám. nehéz lett volna nekem értelmesen fölvilágosítani téged ezekről a csodákról... igazság szerint nekem se ártana még tanulni...
hát igen, így valamivel könnyebb, hogy látom is amiről szó van :-) de azért köszi, mert miattad kezdtem el egyáltalán Canonban gondolkodni.
hűű! amúgy szerintem jó cucc, én nagyon szeretem.
tök jó volna pl. együtt fotózni, együtt tanulgatni. hogy mondjuk akkor ma fotózzunk kalapos gombát, ami a bromélián nő (ez nem vicc, én alig találtam az állam, mikor megláttam). :D na, meg szóval ilyesmit. és akkor lehetne tapasztalatot cserélni, meg ilyesmi...
Megjegyzés küldése