Bejegyzések
A doki már tegnap este is kicipelt a város melletti mezőkre csillaghullást nézni (pedig döknádhás vagyok), de nem volt valami nagy a zápor, ma viszont egész éjjel kint leszünk, mert most kapcsoltak rá csak igazán. A doki lelkesen töltögeti a kávéstermoszokat. Minden évben kimegyünk, ha tehetjük, ilyenkor kétszemélyes csillagászszakkörbe tömörülünk, leterítünk egy nagy pokrócot, órákig bámuljuk a boltozatot, és mindig kikérdez az előző évben tanult anyagból. Soh'se emlékszem rá, de nagyon mulatságos. Például én minden évben meggyőződéssel bizonygatom, hogy ufót láttam, mert az egészen biztos, hogy a csillagoknak nem szokásuk cikk-cakk vonalban osonni az égen, és ő minden évben türelmesen elmagyarázza, hogy keressek az ufó mellett két stabilnak látszó csillagot, és nézzem csak meg, hogy egyáltalán nem oson sehova, és tényleg. Szóval ufót még nem láttam, de ha jobban meggondolom, nem is nagyon szeretnék.
Az őrült szomszédunk teljes lendülettel kezdte újra a palackfocit, egész délután zajlott a meccs, annyira hangos volt, hogy még a teknősöm is felriadt a délutáni szundijából, pedig a Dudor úgy kiüti magát minden ebéd után, hogy a tányérjában alszik el tátott szájjal, és közben csorog a nyála...
De nem ezt akartam ám mondani, hanem azt, hogy ebbe a kastély/udvarházba megyek a jövőhéten vendégségbe. Életemben először hívott meg egy olyan család, aki hétköznapokon beléptidíj fejében mutogatja évszázados házát és parkját a nagyérdeműnek...
(ennél nagyobb képet sajna nem találtam egyelőre, de azért egész príma kis téglarakásnak látszik, nemdebár?)Ha a jövő hét péntektől elviselhetetlenül sznob leszek, az nem az én hibám, tessék elnéző lenni velem, idővel bizonyára elmúlik majd, végülis borozgattam én már együtt egy igazi herceggel is egyszer....
Az udvarházat a 15. században építették, kb. 80 km-re van tőlünk, és a jelenlegi tulajdonosa a doki nagybátyjának a legjobb barátja, s ebben a minőségében a doki egyetlen exkluzív betege is (rajtam kívül). Az egész hely már évszázadok óta a családja tulajdonában van, és hihetetlen hogy én minden centiméterét végigvizslathatom, még azokat is, amiket nem nyitottak meg a nagyközönség számára. Tisztára be vagyok sózva! Mit vegyek fel? Kisestélyit?
Na mára ennyi, teljesen besötétedett, a doki meg már itt veri az indulót az ajtóban. Jóccakát!
__________
Ja, és nem tudom kik neveztek be olyan sokszor a HVG blogversenyére, hogy a blogom rákerült a listára, de nagyon köszönöm, hálám jeléül pedig ideírok nekik féltucat cvikipuszit: XXX XXX Akinek inge, nyugodtan vegye magára :-)
4 megjegyzés:
Csillagokat bámulni,az egy nagyon remek dolog!!!!!Én azért el szoktam aludni a csillagok alatt,ez sem rossz....:)
Udvarházat nézni és birtokosokkal cseverészni,hű,ez sem semmi!!!!
Aztán kérek ám beszámolót!!!!!!És fotókat-ha lehet. Odavagyok a régi épületekért!A berendezés is biztosan olyan....
Kisestélyi????Hm...nem vagyok benne biztos.:)
Oké, remélem engednek majd fotózni :-)
Én sem vagyok biztos a kisestélyiben, pláne hogy egyáltalában nincs is kisestélyim, de tényleg fogalmam sincs mit vegyek fel. És még az evőszeközök sorrendjét is be kell magolnom jövő hétig, biztos ami biztos. nyolc villa... huszonhárom kés... deszerthez, halhoz, phűűű, jó sok dolgom van még!
Az evőeszközöknél kis segítség, hogy kívülről befelé kell haladni, ahogy követik egymást a fogások. Amúgy a kanál mindent visz. ;-)
Igen, én is úgy tudtam, hogy kívülről befelé kell haladni, de aztán nemrég megnéztem a Pretty Womant (amolyan adatgyűjtés végett), és ott nem így magyarázta az öreg mókus, úgyhogy teljesen összezavarodtam...
Megjegyzés küldése